Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetést követően a saját tőke nem lesz kevesebb, mint a kft. törzstőkéje. A Gt. szigorú követelményként fogalmazta meg az ügyvezető nyilatkozatát. A kérdés szerint 2016-ban önellenőrzés keretében tártak fel jelentős összegű hibákat a 2013. évet (a 2013. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...számot tartó gazdálkodónak (meghatározva, mely vállalkozás minősül ilyen gazdálkodónak), kiegészülnek a vállalatirányítási nyilatkozatra, a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó előírások, néhány esetben módosulnak az IFRS-beszámolóhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...egynemű és lejárt követelését – hajogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy bírósági eljárássorán tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Ha "A" társaság tartozna"B" társaságnak, akkor – a hivatkozottak alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel a (8) bekezdésre, az adóalany csökkentheti az adózás előtti eredményét.Ha a szállító sem számlát nem küld, sem írásbeli nyilatkozatot nem ad a térítés nélküli átadásról, akkor – feltételezve, hogy dokumentált volt a beszerzés, dokumentált annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.