Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólagos használati jogot mint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot pedig a visszavételi értéken az eszközök között kell nyilvántartásba venni (T 126 – K 454), meg kell határozni a várható hasznos élettartamát, a maradványértéket, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Tulajdoni hányad átadása

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?
Részlet a válaszából: […] ...a 89millió Ft-os bekerülési értéken + áfa. Könyvelés a kft.-nél: T 311 – K 961, 467(az eladási ár), T 861 – K 161 (a beruházás nyilvántartás szerinti értéke). Aszövetkezet a felé számlázott beruházási munkákat számolja el beruházásként: T161, 466 – K 455...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Mérnöki szolgáltatás a Közösségen belül (áfa)

Kérdés: Ügyfelem mérnöki szolgáltatást végez egy másik EU-tagállam adóalanya részére. Az ellenértéket áfa nélkül számlázza, a számlán feltüntetve, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett. Az áfabevallásban a 80. sorban állítjuk be a 4 millió forintos bevételi küszöbérték megállapításához. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...székhelye... határozza meg a szolgáltatás teljesítési helyét. Akérdésben szereplő esetben a másik EU-tagállamban nyilvántartásba vettadóalany.Az Áfa-tv. hivatkozott előírása szerint azonban ez alólkivétel, ha a mérnöki szolgáltatás– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.