Energiamegtakarítást eredményező tetőszigetelés számlázása

Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?
Részlet a válaszából: […] ...energiamegtakarítást a vásárolt készletek között az energetikai audit során megállapított értéken kell az egyéb bevételekkel szemben nyilvántartásba venni, majd értékesítésekor a hitelesített energiamegtakarítás szerződés szerinti eladási árát (ez több is lehet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Közvetített szolgáltatás

Kérdés: A fuvarokat "B" társaság fuvarjaival együtt szervezzük. A fuvarozócég a teljes összeget a társaságunk felé számlázza. A "B" társaságra jutó részt 6 százalékkal (ügyintézés költsége) növelt összegen továbbszámlázzuk. A kibocsátott számlán a teljes összeg továbbszámlázott szolgáltatásként szerepel. A bejövő számlán szereplő összegnek azt a részét, amit továbbszámlázunk, készletre vesszük, mint közvetített szolgáltatást. A 6 százalékkal növelt összeg közvetített szolgáltatás árbevételeként kerül elszámolásra. Az árbevétellel szemben a szolgáltatás bekerülési értéke ráfordítás. Helyesen járunk el? Vagy a 6 százalékot külön soron, más jogcímen kellene számláznunk?
Részlet a válaszából: […] ...volna meg.A bejöv ő számlán szerepl ő összegnek azt a részét, amit továbbszámláznak, készletre veszik, helyesen. Az analitikus nyilvántartásban a félreértések elkerülése érdekében indokolt megjelölni annak a számlának az adatait is, amelyben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételt és fizetendő áfát számol el."A" kft.: T 311 – K 91-92, 96, 467, és kivezeti könyveiből az eladott eszközök nyilvántartás szerinti értékét: T 814, 861, 148, 149, 229, 269, 279, 289 – K 142, 21-22, 26-28).Az eszközöket megvásároló "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.