37 cikk rendezése:
21. cikk / 37 Társasházi lakásvásárlás
Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
22. cikk / 37 Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása
Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
23. cikk / 37 Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
24. cikk / 37 Ingatlan értékesítése félbehagyott beruházás miatt
Kérdés: A társaság magánszemélytől külterületet vásárolt, amelyet közművesített, a művelési ág megváltoztatására megkapta az engedélyt, majd ipari kereskedelmi épület építési engedélye birtokában megkezdte a beruházást. Jelentős alépítmények (aknák, garázsok) építése és az alapozási munkák megkezdődtek. A föld feletti építkezést még nem kezdték meg, amikor a társaság üzletpolitikai megfontolásokból leállította az építkezést. Jelenleg a terület látszólag üres, de a föld alatti beépítés összege jelentős. A társaság szándéka, hogy eladja az ingatlant. Hogyan kell eljárni a létesítmény értékesítésekor? Telket adunk el, vagy telket és félkész építményt? A félkész építmény nem vehető használatba, azok a vevő számára nem hasznosak, valószínűleg betemetik, így az árban nem érvényesíthetők. Mi a társaság teendője? Miről kell a számlát kiállítani, áfával vagy áfa nélkül? (A társaság az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé!)
25. cikk / 37 Földterület hasznosításának adózása
Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?
26. cikk / 37 Nullára leírt eszközök értékesítése
Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
27. cikk / 37 Kulturális járulék a teljes ingatlan vagy ingatlanrész után
Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?
28. cikk / 37 Épületfelújítás egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
29. cikk / 37 Közös beruházás elszámolása
Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhárító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pedig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elkészült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont?
30. cikk / 37 Szolgalmi jog utáni szja
Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?