Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz

Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
Részlet a válaszából: […] ...végén a kérdező lényegében helyesen fogalmazza meg a választ is. A gazdasági eseményeket valós tartalmuk alapján kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó számlája szerinti bérleti díjat a bérbevevőnek az igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt csökkenti ... tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor ... az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része. (A nyilvántartási értéket csökkenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Beszerzett, eladott, visszalízingelt eszköz

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a külföldről beszerzett és utána a lízingcégnek eladott, majd visszalízingelt tárgyi eszközt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben három gazdasági esemény különíthető el, és ennek megfelelően kell azokat a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.Az első gazdasági esemény a külföldről történő beszerzés. Mivel a tárgyi eszköz beszerzése a lízingcégnek történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Lefoglalt lízingelt eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?
Részlet a válaszából: […] ...– azelőbbiekben leírt módon – már nem lehetett könyvelni, az el nem ismertkötelezettséget dokumentáló számlákat a könyvviteli nyilvántartásokban nemlehet rögzíteni. Az "A" lízingcég által benyújtott inkasszóval leemelt összegetnem a kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegre vonatkozik-e? A válasz egyértelműen igen. Ilyen vállalkozónála közbenső mérleget is auditálni kell!3. Önkormányzati vagyon nyilvántartása [23. § (2) bekezdése, 42. § (1) és (5) bekezdése]Az önkormányzati vagyon részét képező eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...árát" értékesítésként el kell számolnia (T 198 – K 91-92), ugyanakkor a lízingelt eszközt a készletek közül is ki kell vezetnie, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia (T 814 – K 261). Így nincs lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Maradványérték: lízingelt eszköz

Kérdés: Milyen értéken kell a pénzügyi lízing kifutása után (a 10 százalékos maradványérték kifizetését követően) a munkagépet és a tehergépjárművet a társaság nyilvántartásában szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket a lízingbevevőnek az eszközök (jellemzően a tárgyi eszközök) között kell kimutatnia. Ebből következően, azt a lízingbeadónak a könyvekből a lízingbeadáskor ki kellett vezetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.