8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Fuvarköltség mint a bekerülési érték része
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
2. cikk / 8 Átvállalt termékdíj különböző esetekben
Kérdés: Be kell-e jelenteni újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába azt a belföldről (gyártótól) újonnan vett vagy importőrtől közvetlenül vásárolt, több utasként forgalomba hozható csomagolóeszközt, amellyel kapcsolatban a Ktdt. 14. §-a (5) bekezdésének ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk. Ezen csomagolóeszközt külföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.
3. cikk / 8 Áfatörvény szerinti árfolyam használata
Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
4. cikk / 8 Exportértékesítés
Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
5. cikk / 8 Szt. 2005. évi változásai
Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
6. cikk / 8 Visszaküldött exporttermék elszámolása
Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
7. cikk / 8 Szóróajándék elszámolása, adózása
Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
8. cikk / 8 Devizaelszámolások
Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?