4 talált cikk az adóalany , adómentes , gépkocsi , értékesítés , nyilvántartás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?

Kérdés: Cégünk használtautó-kereskedelemmel is foglalkozik. Alakulásunkkor az általános szabályok mellett az árrésadózást választottuk ezen tevékenységünkre. 2019. 05. 17-én az adóhatóság olyan irányú jogértelmezést tett közzé, mely alapján érdemes volt kilépnünk az árrésadózás alól a 2020-as adóévre. Ezt meg is tettük 2019 decemberében (tehát 2020. évben adómentesen értékesítettük a használtszemélygépkocsi-eladásainkat). Ugyanakkor úgy gondolom, hogy 2020. 11. 26-án az Országgyűlés által elfogadott 2021-es adócsomagban (Magyar Közlöny 261. száma, 8458. oldal, 37. §) ezt kívánták módosítani. Valóban jól értelmezem-e azt, hogy ha maradnánk a 2020-as évben alkalmazott áfaszabálynál (tehát nem árrésáfásan, hanem adó alól mentesen számláztunk), akkor a 2021. évben a módosítás kapcsán a teljes ellenérték után áfát kellene fizetnünk? Vissza tudunk-e lépni 2020. 12. 31-ig az árrésadózás alá, annak ellenére, hogy ebből legkorábban a 2022. évben tudunk majd kilépni? Hol találok erre vonatkozóan leírást?

Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?