Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...apa által a leányának ajándékozott telket – nyilvánvalóan – ajándékozási szerződés támasztja alá, amely alapján az ingatlan-nyilvántartáson az ajándékozás tényét, a névváltozást keresztülvezetik. Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, durva hiba az, hogy a tanya felújítását, bővítését a társaság nem vezettette át a földhivatali nyilvántartáson, a 10-15 éve használt épületnél hiányzik a használatbavételi engedély. Nyilvánvalóan ennek az összes hátrányát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Megépített játszótér átadása alapítványnál

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
Részlet a válaszából: […] ...kell az adózás előtti eredményt a térítés nélkül átadott játszótérnek a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerint számított nyilvántartási értékével, növelni ennek a könyv szerinti értékével (a két érték – terv szerinti értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A kérdésből nem derül ki, hogy akitől visszavásárolják, az egyedüli alapító, vagy több alapító közül az egyik. Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit, beszerzett és épülettartozékot képező berendezéseit, a térítés nélkül átadás szabályai szerint kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Elsődlegesen, mint saját termelésű készletet készletre kellett volna venni, majd a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Bérbe vett tároló térkövezése

Kérdés: Magánszemély lakóház, udvar megnevezésű ingatlanra 259 négyzetméter alapterületű tárolót épített. A tárolóra megkapta a használatbavételi engedélyt, bejegyezték a földhivatali nyilvántartásba. E tárolót bérbe adta a saját tulajdonában lévő kft.-nek. A bérbeadást nem adószámos magánszemélyként végzi. A cég térkövezni szeretné a tárolót és annak bejáróját. A térkőről és az elvégzett munkáról a társaság nevére állítják ki a számlát. A számla ellenértékének áfatartalmát levonásba helyezheti a kft.?
Részlet a válaszából: […] A viszonylag hosszú kérdés csak a lényegre nem kérdez rá! Elvégezheti-e a kérdésben leírt munkákat a kft., és ha igen, akkor azt hogyan kell elszámolnia?Bár a magánszemély a bérbe adott tárolóra a használatbavételi engedélyt megkapta, nem igazán érthető, hogy akkor miért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy először az ingatlan-nyilvántartásban kellene a lakáskénti bejegyzést megváltoztatni üdülőkénti használatra. Ha ez sikerrel jár, lehet kezdeményezni a nem üzleti célú közösségi szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...mutat ki áfabevallásában.) Abérbeadó a bérleti időszak alatt elszámolja az ingatlan értékcsökkenésileírását, csökkenti a számított nyilvántartási értéket, a különbözettel pedigmódosítja az adózás előtti eredményét!A bérleti időszak végén a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Érték alatti eladás

Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti különbözet megítélésénél nem az ameghatározó, hogy mennyi a nyilvántartási érték, hanem az, hogy mennyi az adotteszközök piaci értéke. A dokumentált piaci érték lehet kevesebb is, mint anyilvántartási érték, amely esetben esetleg a korábbiakban vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegre vonatkozik-e? A válasz egyértelműen igen. Ilyen vállalkozónála közbenső mérleget is auditálni kell!3. Önkormányzati vagyon nyilvántartása [23. § (2) bekezdése, 42. § (1) és (5) bekezdése]Az önkormányzati vagyon részét képező eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2