Mérlegkészítés időpontja utáni számla

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjáig nem érkezik meg, akkor az adott szolgáltatás értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (általában szerződés, megrendelés-nyilvántartás, ezekhez kapcsolódó belső szolgáltatás, árajánlat stb.) alapján kell meghatározni, belső bizonylat készítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Megszűnt a számla kibocsátója

Kérdés: A társasház könyvelése – utólagos ellenőrzés során – feltárta, hogy a társasház könyvelése olyan szolgáltatás teljesítéséről szóló számlákat is befogadott, ahol a számlakibocsátó évekkel ezelőtt megszűnt, tehát nem adóalany. A társasház egyszeres könyvvitelt vezet, nem áfaalany, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az említett vállalkozás által elvégzett munka és annak ellenértéke egymással minden esetben ár-érték arányos volt. A társasház jelezte az adóhatóságnak a jogosulatlan számlakibocsátást. A társasház könyvelésében szereplő számlák jogosan szerepeltethetők-e elszámolt költségként?
Részlet a válaszából: […] ...megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.A törvényi előírások mellett a kérdés megválaszolásához az első felmerülő kérdés:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés utolsó mondatához tett megjegyzéssel kezdjük. Lassan 25 éve nem diktál az állam (pontosabban a törvényhozás, a kormány és a miniszterek), csak szabályoz. Az így szabályozott témákat azután a végrehajtók (jelen esetben a támogatási szerződést megírók)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásában szereplő értékek jelentek meg.Az előző esetben a hibát az adóbevallásban kell helyesbíteni, az a könyvviteli nyilvántartásokban rendezést nem igényel.A második esetben a könyvviteli elszámolások helyesbítéséhez kapcsolódik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.