3 talált cikk az aktiválás , terv , fejlesztés , adózás , beruházás , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: A fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszközt értékesítenek, mielőtt a teljes értékcsökkenés betudható lenne. Van-e valamilyen következménye a társasági adóban? Vagy ezen eszköz helyett kell egy másik eszközt beszerezni?

Kérdés: A társaság 2002-ben 5000 E Ft összegben fejlesztési tartalékot képzett, az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel. A 2003-ban vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke 6000 E Ft. Hogyan számoljuk el a beruházást? Mivel a fejlesztési tartalék lekötött összegéig a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, csak 1000 E Ft bruttó érték jelenik meg? Az osztalékfizetési korlátnál a fejlesztési tartalék összegét is figyelembe kell venni?