14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
2. cikk / 14 Konszolidált beszámoló alapítványnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat éves beszámoló készítésére kötelezett. Belföldi székhelyű alapítvány több belföldi székhelyű vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaságot alapított. E társaságok alapításához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket az alapítvány a számviteli nyilvántartásaiban a befektetett pénzügyi eszközök között (részesedések) mutatja ki.
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
3. cikk / 14 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
4. cikk / 14 Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete
Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
5. cikk / 14 Szellemi termék bekerülési értéke
Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
6. cikk / 14 Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló
Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
7. cikk / 14 Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
8. cikk / 14 Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint
Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
9. cikk / 14 Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége
Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
10. cikk / 14 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
