Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, amelyek egy részére igennel, más részére nemmel lehet válaszolni. Éppen ezért menjünk sorjában.A Ptk. 6:250. §-a szerinti olyan vállalkozási szerződés, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, számviteli szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz

Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
Részlet a válaszából: […] ...végén a kérdező lényegében helyesen fogalmazza meg a választ is. A gazdasági eseményeket valós tartalmuk alapján kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó számlája szerinti bérleti díjat a bérbevevőnek az igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes!Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az ügyfél azért sorolta az ingatlant a befektetett eszközök (a tárgyi eszközök) közé, mert azt rendeltetésének megfelelő célra kívánta (bérbeadás útján) hasznosítani. Ezen szándékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Tartós bérbeadás ingyen

Kérdés:

Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

Részlet a válaszából: […] ...ír, hogy a cégautóadó alanya a bérbevevő. A Gjt. 17/B. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Az üzembentartó személyének a hatósági járműnyilvántartásba történő feljegyzése nem változtat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Kistehergépjármű-vásárlás magáncélra is

Kérdés: A kft. ügyvezetője kistehergépjárművet vásárolna, amelyet magáncélra is használna. Milyen számviteli, adózási, adminisztrációs feladatot vonna ez maga után a vállalkozásnál, illetve a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] ...a gépjárművet azonban csak akkor adhatja bérbe az ügyvezetőnek, ha az ügyvezető valamilyen formában adóalany (egyéni vállalkozóként nyilvántartásba vették), és ennek megfelelő adószámmal rendelkezik. Természetesen, mint vállalkozónak, az általa végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem a tárgyieszközök között mutathatja ki, a bérbe vett tenyészállatnak a bérletiszerződésben rögzített értékét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztálybanindokolt (javasolt) kimutatni.Mivel a bértartásra átadott tenyészállat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...költségek közül növeli az adóalapot a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés, állományból történő kivezetéskor a nyilvántartási érték a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, illetve növeli a személygépkocsi javítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Amortizáció: bérbe adott tenyészállat

Kérdés: Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni a bérbe adott tenyészállatok után?
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell határozni: a várható hasznos élettartamot, a hasznos élettartam végén várható maradványértéket, azt az összeget (a nyilvántartásba vételi érték és a maradványérték különbözetét), amelyet a hasznos élettartam során értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.