80 cikk rendezése:
1. cikk / 80 Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása
Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
2. cikk / 80 Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése
Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
3. cikk / 80 Új épület bekerülési értékébe tartozik?
Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?
4. cikk / 80 Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása
Kérdés:
A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?
5. cikk / 80 Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke
Kérdés:
Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?
6. cikk / 80 Szerződés megszűnése hátralék miatt
Kérdés: A két társaság adásvételi szerződést kötött egymással ingatlaneladásra. A foglalót megfizették, de a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, emiatt a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződést megszüntetik. A vevő tulajdonjogot kapott az adásvételi szerződés kötésekor, függetlenül attól, hogy az ingatlan vételárát teljes összegben nem fizette ki. Mivel a vételárhátralék miatt a szerződés megszűnik, az ingatlan visszakerül az eladó birtokába. Ebben az esetben helyesbítő számlát kell kiállítani az ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott értékére a visszaadás időpontjára? A vevő ezen az értéken vezeti ki a könyveiből az ingatlant, az eladó pedig ezen az értéken köteles visszavenni a könyveibe? Hogyan történik az ingatlan értékcsökkenésének a számítása a visszavett ingatlannál? A visszavételi érték lesz az értékcsökkenés alapja az eladónál attól az időponttól, amikor a vevő az ingatlant visszabocsátja az eladónak, vagy a korábbi kivezetési érték?
7. cikk / 80 Épületrészek nyilvántartásba vétele
Kérdés: Építőipari munkák számlázásakor gyakran előfordul, hogy a beruházás megvalósítása után a fővállalkozó számlájában összevontan szerepel a teljes kivitelezés értéke. A szerződésből, a teljesítésigazolásból vagy a számla mellékletéből azonban megállapítható a beruházás részegységeinek arányos megvalósítási költsége. Mindezek alapján miként kell az építési telken létrehozott épületet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, amelyben eltérő rendeltetésű részlegek üzemelnek?
8. cikk / 80 Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Egy online előadáson azt hallottam, hogy 2021-től nem kell a 200 E Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközöket a 16. számlacsoportban könyvelni, majd onnan a megfelelő főkönyvi számlára átvezetni, hanem a teljesítés időpontjában értékcsökkenésként elszámolhatom. Ennek az lenne a következménye, hogy nem kell nyilvántartani, leltározni, selejtezni ezeket az eszközöket. Igaz-e az állítás, szabályosan járok el, ha így számolom el a kis értékű eszközöket, vagy valamit félreértettem? Nem találok erre vonatkozóan semmit a számviteli törvényben, ezért bizonytalanodtam el.
9. cikk / 80 200 ezer Ft alatti eszközök nyilvántartása
Kérdés: 2021. 01. 01-től a beruházási és felújítási nyilvántartás során a 200 ezer Ft egyedi értékű tárgyi eszközök mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól (1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet). Mi a helyzet a vagyoni értékű jogoknál? A társasági adó alá tartozó vállalkozásokra is van hasonló rendelkezés? Én sajnos nem találtam. Ha van, szíveskedjenek közölni a pontos paragrafust!
10. cikk / 80 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
