Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...kiadása, a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles-a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni,-a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...az átvevő (beolvasztó) kft.-nek is, természetesen ugyanazon tervezett mérlegfordulónappal, jellemzően a naprakészen vezetett könyvviteli nyilvántartások alapján.A beolvadó egyéni cég élhet a vagyonátértékelés lehetőségével, az átvevő kft. nem!A beolvadó egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Jegyzett tőke leszállításakor figyelembe veendő tőke

Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?
Részlet a válaszából: […] ...leszállítása miatti jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ebből csak az következik, hogy nem a legfőbb szerv (a taggyűlés) dönti el a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...előjelű, csökkenti a kötelezettséget, ha negatív előjelű.A végelszámolónak a végelszámolás befejezése napjával a könyvviteli nyilvántartásokat le kell zárnia. A cégtörvény szigorú előírása, hogy a vagyont a tulajdonosoknak csak akkor lehet kiadni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ezeket úgy kell elkészíteni, hogy a könyvviteli nyilvántartásokat nem lehet lezárni, de el kell végezni a mérlegfordulónapi értékelés feladatait is, amelynek az adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolási nyitómérleget (nyitóleltárt) készít, amely alapján a végelszámolás alatt álló szövetkezet megnyitja könyvviteli nyilvántartásait, rögzíti a gazdasági eseményeket az általános számviteli előírások szerint.Ha a végelszámoló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...kiadása, a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles– a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni;– a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...után a tőkeleszállításhozkapcsolódó tételeket a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzésidőpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ebből azkövetkezik, hogy a zrt.-nél a jegyzett tőkét, illetve az eredménytartalékot acégjegyzékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli és azáfaelszámolást az nem befolyásolja, hogy az apportként rendelkezésre bocsátotttelek tulajdonjogát a földhivatalnál elfelejtették átírni. [Itt utalunk az Szt.23. §-ának (1) bekezdésére.]A kérdésből nem derül ki, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...keresztülvezetni.Mi következik ebből? Ha az örökös az elhunyt tag átalakítottbefektetői részjegyét megtartja, akkor csak a tagnyilvántartáson kell eztátvezetni. Ha az örökös nem kívánja megtartani, akkor átruházhatja(értékesítheti) azt más szövetkezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
1
2