Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...módszereinek megválasztása alapvetően attól függ, hogy a vállalkozó az eszközeiről, illetve azok forrásairól év közben milyen nyilvántartást vezet. Az Szt. 69. § (3)-(5) bekezdéseinek az előírásai szerint a leltárt el lehet készíteni a folyamatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Könyvelés hibás főkönyvi kivonat alapján

Kérdés: 2013. évre elvállaltam egy bt. könyvelését. A bt. 2012. 12. 31-ével kilépett az evából. Az előző könyvelő tájékoztatása szerint a bt. kettős könyvvitelt vezetett. Megkaptam a záró főkönyvi kivonatot, annak alapján megnyitottam a 2013. évet. Később kiderült, hogy 2007 decemberében a bt. valóban az evát választotta, de bevételi nyilvántartás vezetésével, ezért a beszámolókat nem kellett volna letétbe helyezni. Több hibát is találtam a beszámolókban, a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatai is hibásak. Mikor járok el helyesen? Ha elfogadom a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatait, vagy ha az analitikák alapján új főkönyvi kivonatot készítek, amelyet könyvvizsgálóval felülvizsgáltatok?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a rövid válasz az, hogy egyik sem támogatható.A bt. 2007-ben úgy lett evás, hogy az eva alapját bevételi nyilvántartás vezetésével határozza meg. Feltételezhetően nem vezetett külön bevételi nyilvántartást, hanem a kettős könyvvitel szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Étel-, italautomaták elszámolása

Kérdés: Nem kereskedelmi egységben működtetett étel-, italautomata árbevétele hogyan számolható el, ha a gépben nincs memóriaegység? Milyen bizonylatot kell kiállítani a könyveléshez, illetve az áfaelszámoláshoz? Milyen kulccsal kell az értékesítésre jutó áfát számolni?
Részlet a válaszából: […] ...az étel- és italautomatákra vonatkozó kötelező nyilvántartási rend nincs, és ugyancsak nem létezik feltörhetetlen forgalomszámlálót, "fekete dobozt" előíró rendelkezés. Az Art. azon általános szabályából kiindulva azonban, hogy az adózónak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.