Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja.Ha a devizahitelt több részletben folyósítják, és azok futamideje azonos, akkor ezeket a folyósításokat a számviteli nyilvántartásokban elkülönítetten (külön-külön számlán) kell nyilvántartani, figyelemmel kísérni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Devizás tagi hitel értékelése

Kérdés: A devizában fennálló tagi hitel a 2023. évig tartó futamidő alatt hogyan szerepel a könyveinkben a kölcsönt adónál? Különös tekintettel az év végi devizás átértékelésekre és a járó, de nem esedékes kamatok elszámolását illetően.
Részlet a válaszából: […] ...a folyósítás napjára vonatkozó – a társaság által választott – deviza­árfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. Függetlenül attól, hogy a devizaszámlán milyen árfolyamon szerepel, illetve, ha vásárolták a devizát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Devizás szállítói tartozás kiegyenlítése

Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kell felvenni, átvezetési számla közbeiktatásával: T 389 – K 384 és T 386 – K 389, így árfolyam-különbözet nem lehet, és a deviza nyilvántartásba vételi árfolyamát a ténylegesen fizetett forint alapján kell meghatározni (elosztani a kapott devizamennyiséggel).Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...euró értékesítésével adóként, illetve osztalékként kilehet fizetni, de csak akkor, ha az euró árfolyama nem változik, illetve azeuró a nyilvántartás szerinti – választott – devizaárfolyamon értékesíthetőforintért. Összefoglalóan megállapítható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a még várhatóan felmerülő költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.Könyvviteli szolgáltatók nyilvántartásba vételeAz Szt. 151. §-ának (1) bekezdése módosult. Egyértelmű volt eddig is, hogy a vállalkozó köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.