Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan értékesítését megelőzően visszatér a Tao-tv. és az Szt. hatálya alá, akkor a nyitó mérlegben az ingatlant piaci értéken kell nyilvántartásba venni, így értékesítéskor ehhez képest keletkezhet társaságiadó-alapot képező jövedelme. Ha azonban az ügyvédi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...is választhatja, a kata-adóalanykénti megszűnést követően az egyéni vállalkozónak az Szja-tv. előírásai szerint kell vezetni a nyilvántartásait, az egyéni cégnek, a betéti társaságnak, a közkereseti társaságnak pedig vissza kell térnie az Szt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetői adólevonással és/vagy a negyedévenként általa fizetendő adó befizetésével teljesül. Ekkor mindössze a bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelynek alapján év végén az adóbevallásban fel kell tüntetnie a bérbeadásból származó bevételeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Járműhasználat üzemanyagköltsége

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni, a következőkben leírt szabályokat kell alkalmazni.A legfontosabb szabály, hogy járműhasználat címén költséget csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. A saját tulajdonú jármű használatával összefüggésben az üzemi, hivatali használatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Az osztalék utáni adó alapjának kiszámítása (eva)

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az egyéni vállalkozónál, miként a betéti társaságnál és miként a kft.-nél az áttéréskori 20 százalékos alapot?
Részlet a válaszából: […] ...a 20 százalékos alapot, azaz az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, tekintettel arra, hogy ez a kötelezettség csak a bevételi nyilvántartást választó betéti társaságot és közkereseti társaságot terheli. A vállalkozói személyi jövedelemadózást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.