Magyarországi fióktelep áthelyezése

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet kivezetni, azokat el kell adni a külföldi vállalkozás részére, az eladási – áfa nélküli – árat pedig árbevételként (a nyilvántartási értéket pedig ráfordításként) kell elszámolni a külföldi vállalkozással szembeni követelésként. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A kérdésből nem derül ki, hogy akitől visszavásárolják, az egyedüli alapító, vagy több alapító közül az egyik. Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapottpénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába felvennie.Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adókötelesegyéb bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a kérdésekre válaszolni lehessen, számos egyébkérdésre is választ kell kapni. Egyik ilyen kérdés, hogy jogszerű-e a kérdésbenleírt gazdasági esemény? Egyáltalán megveheti-e (szakszerűen:visszavásárolhatja-e) a kft. az alapító-magánszemélytől az üzletrészét?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.