Készfizető kezesség díjának támogatása

Kérdés: Cégünk hitelt vett fel, amelyhez a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességet vállalt. A kezességvállalási díj mértéke 1,5%, melyről számla készült. A készfizetőikezesség-vállaláshoz a vonatkozó hirdetmény szerint támogatás társul. A támogatástartalomról a Hitelgarancia Zrt. igazolást ad ki, amelyben rögzítik, hogy a támogatás de minimis (csekély összegű), megadják a támogatás időszakát, jelenértéken számított összegét. Jelzik, hogy a készfizető kezesség támogatástartalma a hirdetményben közölt piaci díja (4%) és a ténylegesen leszámlázott díj (1,5%) közötti különbség. Támogatás nélkül a piaci díjjal számolt összeget kellene megfizetni! Helyesen gondolom azt, hogy a fentiek alapján kapott támogatást számvitelileg kapott támogatásként kell könyvelni az egyéb bevételek között (az időbeli elhatárolásoktól most eltekintve)? 4% bankköltség, 2,5% a költségek ellentételezésére kapott támogatás. (A bank csak a 1,5%-os kezességvállalási díjat vonta le.)
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem jól gondolja! Megfeledkezett a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményéről: a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.A Hitelgarancia Zrt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...atársaság törlésére vonatkozó végzést a cégbíróság meghozta. (Ezt adóellenőrzéselőzi meg!) A vagyon kiadása előtt a könyvviteli nyilvántartásokat meg kellnyitni, az eszközöket, a kötelezettségeket könyvelni csak megfelelő bizonylatalapján lehet. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...megtörtént, a szerződés szerinti teljesítést igazolták, akkor a beszerzett eszközt az Szt. 47. §-a (9) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba kell venni (eszközként ki kell mutatni, ha felhasználták vagy értékesítették, akkor költségként, illetve eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...tart nyilván, amíg adókötelezettségeit e törvény előírásai szerint teljesíti, vagy az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmaz; nyilvántartásba veszi fennálló pénztartalékát, és azt adóbevallásában évenként feltünteti.A bejelentés évében (először a 2002...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.