K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapottpénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába felvennie.Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adókötelesegyéb bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...mérleg adatai alapjánvégelszámolási nyitó mérleget készít, amely alapján a végelszámolás alatt állócég megnyitja könyvviteli nyilvántartásait, rögzíti a gazdasági eseményeket azáltalános számviteli előírások szerint. Új előírás, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a hivatkozott ellenőrzés során összekeverték, összetévesztették a támogatások számviteli elszámolását a támogatásokkal való elszámoltatással.Az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a még várhatóan felmerülő költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.Könyvviteli szolgáltatók nyilvántartásba vételeAz Szt. 151. §-ának (1) bekezdése módosult. Egyértelmű volt eddig is, hogy a vállalkozó köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.