9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Régi, felújított épület értékesítésének áfája
Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?
2. cikk / 9 Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval
Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
3. cikk / 9 Lakóingatlan építése eladási célból
Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
4. cikk / 9 Fordított adózás alvállalkozó, fővállalkozó, megrendelő kapcsolatában
Kérdés: A társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot építtet, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. Kérdéseink:
1. Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi, és egyben fizetendő áfaként is bevallja az adott időszaki bevallásában?!
2. Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámlát bocsátanak ki a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen?
3. Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az Áfa-tv. 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni?! Van-e ennek bármilyen jelentősége?
4. Jól gondoljuk-e, hogy nem befolyásolja a fentieket, hogy a fővállalkozó és a megrendelő az ingatlanértékesítéssel kapcsolatban nem jelentkezett be az áfa alá?
1. Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi, és egyben fizetendő áfaként is bevallja az adott időszaki bevallásában?!
2. Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámlát bocsátanak ki a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen?
3. Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az Áfa-tv. 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni?! Van-e ennek bármilyen jelentősége?
4. Jól gondoljuk-e, hogy nem befolyásolja a fentieket, hogy a fővállalkozó és a megrendelő az ingatlanértékesítéssel kapcsolatban nem jelentkezett be az áfa alá?
5. cikk / 9 Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel
Kérdés:
Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?
6. cikk / 9 Áfatörvény szerinti árfolyam használata
Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
7. cikk / 9 Ingatlanvásárlás áfája
Kérdés: Cégünk ingatlant vásárolt egy másik cégtől. Az ingatlan művelési ága: kivett telephely. Eddig a telephelyért bérleti díjat fizettünk. Az eladó cégnek nyilatkoztunk, hogy nem választottuk az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti adózási formát. Így az eladó a számlát nettó értékben állította ki, ráírva, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az adót a vevő fizeti. Hogyan értelmezzük a nettó értékben kiállított számlát, van-e adófizetési kötelezettségünk? Az ingatlan területén az egyik épületben mentőállomás működik. A megvásárlás után a bérleti díjat mi számlázzuk. Be lehet-e jelentkezni az áfakörbe, hogy a számlát áfásan állíthassuk ki? Ha megszüntetjük a mentőállomással a szerződést, be kell-e fizetnünk az áfát az ingatlanvásárlás után?
8. cikk / 9 Fix összegű építési-szerelési munka
Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?
9. cikk / 9 Hulladékfelvásárlás, fordított adózás
Kérdés: Társaságunk hulladékfelvásárlással és -értékesítéssel foglalkozik. Hulladékot a lakosságtól és vállalkozásoktól is vásárol. A vállalkozások számlát állítanak ki, a lakosságtól történő felvásárlásnál a vételi jegyet mi állítjuk ki. A fizetendő áfa alapját hogyan kell megállapítani? Az áthárított adó továbbra is levonható? Hogyan szerepeljen az áfabevallásban?