5 talált cikk a követelés , könyv , EU , számvitel , árfolyam használata , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.

Kérdés: Sokat foglalkoztak már a devizában adott és kapott előlegek elszámolásával és az alkalmazandó árfolyammal. Egyik válaszban sem térnek ki azonban a következőkre: Ha az egyik fél nem utal elő­leget, az csak másnap íródik jóvá a másik fél bankszámláján, emiatt a másik fél által kiállított elő­legszámla a másnapi teljesítési dátumot és árfolyamot fogja alkalmazni, itt már biztosan keletkezik árfolyam-különbözet. Ha az előleget utaló fél a devizában vezetett bankszámlájáról utalja az előleget, akkor a bankszámlájáról könyv szerinti árfolyamon könyveli az utalt összeget, ami biztosan nem egyezik meg az utalás napjára választott MNB-árfolyammal, itt is keletkezik árfolyam-különbözet. Lehetséges, hogy az előlegszámlát nem kellene könyvelni? (A legtöbb könyvelőprogramban az áfa alapja és az áfa összege nem válik el egymástól!) Milyen árfolyamon kell kimutatni az előleget, év közben és az év végi értékeléskor?

Kérdés: Belföldi szállítótól anyagot vásárolunk devizáért. A számla nettó összege 100 000 euró, az áfa 20 000 euró, a bruttó összeg 120 000 euró. A szállító által használt árfolyam 249,85 Ft/euró, a számlán feltüntetett áfa összege 4 997 000 Ft. Számviteli politikánk szerint a számlavezető bankunk eladási árfolyamát használjuk, ami az adott esetben 253,35 Ft/euró. Ezzel az árfolyammal számolva az áfa összege 5 067 000 E Ft. Az árfolyam eltéréséből adódó 70 000 Ft áfakülönbözet a beszerzési ár része, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításának minősül?

Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?