10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Bérlő felújítja az épületet
Kérdés: Társaságunk bérlő egy önkormányzati épületben. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak – magánszemélyek által bérelt – lakások is az épületben. Társaságunk vállalta az épület teljes homlokzata felújításának a pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
2. cikk / 10 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
3. cikk / 10 Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása
Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlanértékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
4. cikk / 10 Nyilvántartás a szokásos piaci árról
Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
5. cikk / 10 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
6. cikk / 10 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
7. cikk / 10 Közös költség elszámolása számla nélkül
Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
8. cikk / 10 Adóval számlázott adómentes szolgáltatás
Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?
9. cikk / 10 Épületbővítés
Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
10. cikk / 10 Követelés engedményezése
Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?