Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jellegű egyéb kifizetés, a magáncélú használattal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása is (útnyilvántartás alapján arányosan, az áfa is: T 553 – K 454, 384).Személyi jellegű egyéb kifizetés:– ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szolgáltató a megbízóval kötött megbízási szerződésbenkörülírt szolgáltatások ténylegesen felmerült költségeit a könyvvitelinyilvántartásokban nem különíti el, bár azok külön dokumentálhatók. (Aszolgáltatónak azonban jól felfogott érdeke – szerintünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...az árbevételt is meg az áfát is, amelyeket a deviza választott átlagárfolyamával kell forintra átszámítani, és a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Az így elszámolt árbevételt nem devizaalapú belföldi árbevételnek, hanem belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...és így a vevőnek azt nem adta át; a számlán, egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő okmányon szereplő adatokat a könyvviteli nyilvántartásaiban a kiállító nem rögzítette, a kiállított számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.