73 cikk rendezése:
1. cikk / 73 Euróban kapott vissza nem térítendő támogatás elszámolása
Kérdés: A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-vel történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?
2. cikk / 73 Fúrt kúttal történő ivóvízellátás minősítése
Kérdés: Külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet rendelkezik 2 db fúrt kúttal és a hozzákapcsolódó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amelynek következtében az ivóvízellátás saját termelés során történik. A készleteknél folyamatos készletnyilvántartást alkalmazunk. A költségek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kerülnek elszámolásra, másodlagos költségelszámolást nem alkalmazunk. Jól gondoljuk, hogy a kitermelt ivóvizet saját termelésű készletként (késztermékként) kell nyilvántartanunk, felhasználáskor vagy értékesítéskor pedig ki kell vezetnünk? Mikor kell kimutatni saját termelésként? Az ivóvíz egy része rezsiköltségként is számlázásra kerül, egyrészt a bérleti díjjal együtt, másrészt csak rezsiköltségként. Számviteli elszámolás szempontjából van-e különbség a két eset között?
3. cikk / 73 Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama
Kérdés:
A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
4. cikk / 73 Leltárkészítés módszerei, követelményei
Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
5. cikk / 73 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
6. cikk / 73 Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés
Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
7. cikk / 73 Üzletrész értékesítése részletfizetéssel
Kérdés: "X" kft. megszerzi "Y" kft. jegyzett tőkéjének bizonyos részét, majd évekkel később értékesíti azt. "X" kft. adózása az értékesítéskor: az üzletrész bekerülési értéke: 20 millió forint; az üzletrész-átruházási szerződésben az ellenérték 80 millió forint; az ellenérték kifizetése több részletben történhet (a mérlegfordulónapig 50millióFt, utána 30 millió forint kerül kifizetésre). A tárgyévre hogyan számolhatom el? A pénzforgalom számít? Tárgyév: ellenérték 80 millió forint, bekerülési érték 20 millió forint, eredmény 60 millió forint, a 30 millió forint még ki nem fizetett részt követelésként tartom nyilván? Vagy ellenérték csak a befolyt érték lehet, azaz 50 millió forint, és a bekerülési értéknek is csak az arányos részét vehetem figyelembe (12,5 millió forint)? Eredmény ez esetben: 50-12,5 = 37,5 millió forint? Akövetkező évben pedig [30-(20-12,5)] 22,5 millió forint, összességében a tárgyévi eredmény 37,5, a következő évi eredmény 22,5, összesen 60 millió forint.
8. cikk / 73 Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése
Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
9. cikk / 73 Elszámolóáras nyilvántartás és értékvesztés
Kérdés: A társaság saját termelésű készleteit elszámolóáron tartja nyilván. Az évek során felhalmozott készletekre értékvesztést is elszámolt. Például a 251. Késztermék elszámolóáron: 2000 egység, ebből tárgyévi 400 egység, a 258. KÉK Tartozik 200 egység és a 259. Értékvesztés Követel 1000 egység. A társaság eddig a KÉK értékét a teljes készletre osztotta fel, és így minden egyes készleten lévő késztermék elszámolóára módosult. Ha a tárgyévi KÉK csak a tárgyévi termelésből készleten maradt késztermékek elszámolóárát korrigálja, akkor ugyanannak a termékfajtának évente eltérő elszámolóára lenne. Lehetséges ilyen megoldás? (A nyilvántartás technikailag kivitelezhető lenne, de a készletről történő értékesítés elszámolása hogyan biztosítható?) A jelentős, 50%-os értékvesztést össze lehet-e vezetni az elszámolóárral? És így értékvesztéssel csökkentett elszámolóár lenne? (Vállalkozás szintjén a készlet mérlegértéke nem változik.)
10. cikk / 73 Ügyvédi iroda letéti bankszámlájának átértékelése
Kérdés: Ügyvédi iroda euróban vezetett letéti bankszámláját év végén át kell-e értékelni ugyanúgy, mint a "normál" devizabankszámlát?
