Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvényben megfogalmazottak teljesüléséhez.A közvetített szolgáltatásokhoz, az alvállalkozói teljesítményekhez olyan egyedi nyilvántartásnak kell kapcsolódnia, amelyből egyértelműen megállapítható a megrendelővel kötött szerződéssel való kapcsolat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a készletet), az új számlát – most már két termék értékesítéséről, beszerzéséről – pedig rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban. Az engedményt adó cégnél sem szja-, sem társaságiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik, áfahiány sem lesz, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...el lehetés el kell végezni. Ehhez persze az is kell, hogy az üzleti évmérlegfordulónapjáig megtörtént gazdasági eseményeket a könyvvitelinyilvántartásokban rögzítsék.Ez a követelmény a számla kibocsátójánál (az eladónál, aszolgáltatónál) csak akkor nem teljesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Szállítólevél mellé számla?

Kérdés: Van-e szabály arra, hogy minden szállítólevél mellé kell számla? Olyan szállítólevélről van szó, amelyet garanciális javítás vagy garanciális csere miatt állítunk ki. A javított, cserélt áruk átadásánál olyan szállítólevelet állítunk ki, amely nulla értékű. Kell-e róla nulla értékű számlának készülnie? Amikor garanciális javításra visszahoznak egy árut, kell-e róla nekünk "bevételezési" szállítólevelet kiállítani? Vagy elég az a szállítólevél, amit a vevő hoz magával? Ingyenesen átadott termékminták esetén elég-e egy szállítólevél, vagy erről is kell nullás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...végzőhöz, másrészt – és ez legalább annyira fontos – a szállítólevélalapján – a garanciális javítást kérő a könyvvitelinyilvántartásaiban rögzíti, hogy az adott eszköz nem az ő telephelyén,üzemében, raktárában van, hanem idegen helyen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatot kellkiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükrözőösszes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.A kérdésben szereplő árrést sem lehet könyvvitelen kívülmegállapítani: az nem más, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Szemüveg és szemvizsgálat számlázása

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás, akkor a szemészorvos számlája szerinti összegeteladott közvetített szolgáltatásként mutatja ki a számvitelinyilvántartásokban.) Itt jegyezzük meg, a szemvizsgálat nem tekinthető aszemüveg-értékesítés járulékos költségének, így nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Fix összegű építési-szerelési munka

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?
Részlet a válaszából: […] ...a végszámlát aszerződés szerinti munka egészéről (a projekt fix összegéről) állítják ki,feltételezve, hogy a projekttel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendőingatlan átadása valósul meg, mert akkor az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontjaszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.