Tulajdon helyett használati jog

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz nem elegendő csak a kérdésre válaszolni, tekintettel kell lenni arra is, hogy egyidejűleg a társasház megszerezte a földterület tulajdonjogát, és ennek fejében használati jogot alapított a társaság javára. A következetes elszámolás érdekében közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ezeket úgy kell elkészíteni, hogy a könyvviteli nyilvántartásokat nem lehet lezárni, de el kell végezni a mérlegfordulónapi értékelés feladatait is, amelynek az adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapottpénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába felvennie.Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adókötelesegyéb bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni (T 4832 – K 9894).A törvényi előírás értelmében a kötelezően előírt nyilvántartást folyamatosan vezetni kell, feltüntetve azon azt, hogy a fejlesztés során megvalósult eszközt csak a támogatás finanszírozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.