15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon
Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
2. cikk / 15 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
3. cikk / 15 Fióktelep megszűnésekor a beszámoló közzététele
Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét 2017-ben év közben – a megszűnésre tekintettel – törölték a cégjegyzékből. A külföldi vállalkozás normál üzleti éves. A beszámoló közzétételi kötelezettségét ezen tört üzleti évre hogyan tudja teljesíteni a fióktelep? Fióktelepként a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolójának közzétételére kötelezett. Ez érvényes ezen beszámoló esetében is? Vagy ettől eltérően – ez esetben – a fióktelep számára szükséges a tört időszakra, vagyis a 2017. év elejétől a megszűnés (a törlés) napjáig a fióktelep egyedi beszámolójának a közzététele? A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 9/A. §-a (3) bekezdését úgy értelmezzük, hogy a 45 napos határidőt csak a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítésére kell érteni, azt nem kell közzétenni, a (4) bekezdés alapján más beszámolót nem kell készíteni, a külföldi vállalkozás beszámolóját sem kell közzétenni. Helyes a jogértelmezésünk?
4. cikk / 15 Könyvelés a lengyel telephelyen
Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
5. cikk / 15 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
6. cikk / 15 Külföldi telephely számvitele, adózása
Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
7. cikk / 15 Külföldi vállalkozó magyarországi telephelye
Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?
8. cikk / 15 Naptári évtől eltérő üzleti év választása
Kérdés: A magyarországi társaság EU-tagállambeli anyavállalata a naptári évtől eltérő üzleti évre készíti a beszámolóját. Ismereteink szerint az anyavállalat többi leányvállalata is (a magyar kivételével) a naptári évtől eltérő üzleti évre készíti a beszámolóját. Amennyiben az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, akkor a magyar társaság választhat-e az anyavállalattal egyező üzleti évet? Ha konszolidált beszámolót készít az anyavállalat, de a leányvállalatot nem vonja be a konszolidálásba, a magyar társaság választhat-e az anyavállalattal egyező üzleti évet? Ha a leányvállalat az eltérő üzleti év alkalmazása mellett dönt, de a döntés jogszerűsége vitatható, akkor annak milyen következményei lehetnek?
9. cikk / 15 Devizában történő könyvvezetés
Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
10. cikk / 15 Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?