12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Szoftver felhasználói jogának értékesítése
Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
2. cikk / 12 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
3. cikk / 12 Készfizető kezesség díjának támogatása
Kérdés: Cégünk hitelt vett fel, amelyhez a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességet vállalt. A kezességvállalási díj mértéke 1,5%, melyről számla készült. A készfizetőikezesség-vállaláshoz a vonatkozó hirdetmény szerint támogatás társul. A támogatástartalomról a Hitelgarancia Zrt. igazolást ad ki, amelyben rögzítik, hogy a támogatás de minimis (csekély összegű), megadják a támogatás időszakát, jelenértéken számított összegét. Jelzik, hogy a készfizető kezesség támogatástartalma a hirdetményben közölt piaci díja (4%) és a ténylegesen leszámlázott díj (1,5%) közötti különbség. Támogatás nélkül a piaci díjjal számolt összeget kellene megfizetni! Helyesen gondolom azt, hogy a fentiek alapján kapott támogatást számvitelileg kapott támogatásként kell könyvelni az egyéb bevételek között (az időbeli elhatárolásoktól most eltekintve)? 4% bankköltség, 2,5% a költségek ellentételezésére kapott támogatás. (A bank csak a 1,5%-os kezességvállalási díjat vonta le.)
4. cikk / 12 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
5. cikk / 12 Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése
Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
6. cikk / 12 Adott támogatások elszámolása alapítványnál
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
7. cikk / 12 Vevő vagy időbeli elhatárolás
Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást nyújtó cég a 2013. 12. havi könyvelési díjat csak 2014 januárjában jogosult kiszámlázni. Ezt a számlát már a 2014. évi számlázóprogramjából állítja ki. Változtat-e a nyilvántartás tartalmán, ha ugyanazon adattartalommal kerül kiállításra a számla, de még a 2013. évi számlázóprogramból? Vevő vagy időbeli elhatárolás? Abban az esetben, ha tartalmát tekintve kimutatott 2013. évi és 2014. évi bevételt is egy adott számlán, hogyan változtatja a nyilvántartási kötelezettséget?
8. cikk / 12 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
9. cikk / 12 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.
10. cikk / 12 Ajándékként átadott eszközök
Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás