Szerszámok nyilvántartása

Kérdés: Cégünknél jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisban szükségesek, újraélezhetők, további termelési folyamatban részt vehetnek. Hogyan kell ezen szerszámokat állományba venni, nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...kell nyilvántartani. Az azonos hasznosítású szerszámok csoportosan is nyilvántarthatók.Felmerülhet a szerszámok tartozékként való nyilvántartása is, ha ugyanazon szerszám kizárólag egyetlen megmunkálógépnél használható. Ez esetben a szerszám bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Társasházi lakásvásárlás

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
Részlet a válaszából: […] ...és a telekértékre jutó támogatás elhatárolt összegét mindaddig nem lehet feloldani, amíg az eszközöket a könyvviteli nyilvántartásból nem vezetik ki, illetve – indokolt esetben – terven felüli értékcsökkenést nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...használatához valamely beszerzés nem szükséges, illetve annak önálló funkciója van, akkor azt külön tárgyi eszközként kell a nyilvántartásokban szerepeltetni. Ezek előre bocsátása után részletesen az egyes kérdésekre a válasz:Az épületgépészeti berendezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Szerszámok nyilvántartásba vétele

Kérdés: A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?
Részlet a válaszából: […] ...– egyedilegkell nyilvántartani. Az azonos szerszámok csoportosan is nyilvántarthatók.A kérdés szerinti szerszámok tartozékkénti nyilvántartásátvalójában a különböző munkafolyamatokban történő használat kizárja.(Tartozékként akkor lehetne nyilvántartani, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...számla alapján számolja el tehát árbevételként (T 198 – K 91-92, 467) a lízingbeadó a lízingelt eszköz teljes értékét, illetve veszi nyilvántartásba a lízingbevevő a beruházások között a lízingelt eszközt (T 161, 466 – K 448, 4793). (A pénzügyi lízinggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.