3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Kezelési költség a valuta vételekor
Kérdés: A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem valutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?
2. cikk / 3 Pénztárgép valutaárfolyama
Kérdés: Pénztárgépünk a valutás bevételeket is kezeli. Euróbevétel is előfordul, a beállított árfolyam 270 Ft/euró. A számviteli politikában a választott árfolyam az MNB által jegyzett napi árfolyam. Mi a helyes eljárás a könyvelés során? Milyen árfolyamon rögzítsük az euróbevételt?
3. cikk / 3 Forintszámla valutával történő kifizetése
Kérdés: Társaságunk vendéglátóhelyet működtet, ahol külföldi vendégek is megfordulnak, és külföldi pénznemben fizetnek. A számlát mi forintban állítjuk ki, és a vendég igénye szerint fizethet forintban, illetve valutában is. A számviteli politikánkban a külföldi pénznem árfolyam-meghatározásánál a számlavezető bankunk választott árfolyamát alkalmazzuk. Kérdésem: a külföldi vendégtől való készpénzvaluta elfogadásánál is alkalmazhatom a fent említett, választott árfolyamot?
