Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók keresetkiegészítése;– a munkavállaló által kötött és a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja;– a végkielégítés;– a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás minősül (változatlan összeggel) béren kívüli juttatásnak, továbbá változás nélkül– a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy a magánszemély nyilatkozata szerinti várható tényköltséggel) csökkentett összeg után a személyi jövede­lem­adó, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék terheli.Ha a magánszemély térítés nélkül bocsátja a kft. rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékokat levonni és bevallani, illetve megfizetni. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 2012-ben 10 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék (1,5% munkaerő-piaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót a juttatás negyedévet követőhónap 12. napjáig megfizetni (az éves bevallásában bevallani), függetlenülattól, hogy a tag nyugdíjas vagy főállású.A vezetőségi tagoknak tiszteletdíjként adottilletményfa-juttatás a magánszemély nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet a válaszából: […] ...szakmaigyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá – ha volt munkáltatója (annakjogutódja) nyújtja részére a juttatást – a nyugdíjban részesülő magánszemély ésannak közeli hozzátartozója is. Adómentes üdülési szolgáltatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül, és mintilyen után a magánszemélyt személyijövedelemadó- és nyugdíjjárulék-, valamintegészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli, a társaságot pedig29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Anyavállalat által adott jutalom

Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, a jövedelem után a leányvállalatot terheli a 29százalékos társadalombiztosítási járulék, a biztosítottat a 8,5 százalékosnyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Nyugdíjas kft.-tag (eva)

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjas kft.-tag (aki nem végez rendszeresen munkát) munka hiányában az eva hatálya alá bejelentkezett. Milyen adó- és tb-befizetés terheli a tagot mint munkavállalót, és milyen befizetések terhelik a munkaadót? Mi a fizetési kötelezettség, ha nem vesz fel munkabért, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot 2004-ben? A tag nem munkaszerződéses, hanem tagsági viszony alapján dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerinti nyilvántartást alkalmazó társasvállalkozást, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az evásidőszak alatt nem terheli a cégautóadóval, valamint az osztalék utáni személyijövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Bejelentkezés az evába

Kérdés: Rokkantnyugdíjas, ingatlanközvetítői tevékenységet egyéni vállalkozóként végző személy bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...növelten értendő.)A Tbj-tv. a járulékszabályok szempontjából külön rendelkezéseket tartalmaz a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozóra, aki az eva alapjának 10 százaléka után köteles a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
1
2