Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó jövedelemből a munkavállaló terhei: 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék (együttesen 33,5 százalék)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...számára a bevételében térül meg (része az árbevételnek). A foglalkoztató a foglalkoztatott felszolgálók helyett 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. A felszolgálói díj teljes összegében, továbbá a foglalkoztató által fizetett nyugdíjjárulék is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak nem önálló tevékenységből származó bevétele lesz, amely bevétel után a munkavállalót személyi jövedelemadó és nyugdíjjárulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli, a munkáltatót pedig 19,5 százalék mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Egészségfejlesztési és prevenciós programok

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagok, valamint a vállalkozással korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasok [Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja] és az említett magánszemélyek közeli hozzátartozói részére juttatja a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Szakképzési hozzájárulás rokkantnyugdíjas után

Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az alkalmazásban állók (teljes és nem teljesmunkaidőben foglalkoztatottak) közé sorolandók a rokkantnyugdíjaskéntfoglalkoztatottak is. A foglalkoztatottak részére a munkavégzésellentételezéseként kifizetett összeg a kereset, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...válik adóelőleg-kötelessé. A cég által az átvállalásig befizetett összeg után a dolgozónak 8 százalék (2003-ban 8,5 százalék) nyugdíjjárulékot (a meghatározott jövedelemmaximum határig) és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 1,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...bt. vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. §-ának f) pontja] vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója. [Szja-tv. 69. §; Tao-tv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj-tv. 4. § f) pont] magánszemély, vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.