Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárlásra a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék osztalékként figyelembe nem vett összege, vagy a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kerülhet sor, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott – osztalékként, részesedésként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...(csak annak a névértéke!). Adófizetési kötelezettség később lesz, a tőkekivonással történő törzstőke leszállításakor, esetleges osztalékfizetéskor, illetve az egyszemélyes kft. megszűnésekor.Ha a tag kft. nem értékesíti az üzletrészét, hanem kilép a kft.-ből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Tőkeleszállítás evás kft.-nél

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető kft. a 3 millió forintos törzstőkéjét leszállítaná 500 E Ft-ra tőkekivonással. A jegyzett tőke az alapításkor csak pénzbeni betét volt. Tőketartalék, eredménytartalék nincs. A leszállított törzstőke visszafizetése pénzben történne. A 2,5 millió Ft törzstőke-leszállítást bevételként kell elszámolni? Vagy a cégbírósági bejegyzés napjával csak a jegyzett tőke csökkenésével és a tagokkal szembeni kötelezettségként kell számolni? A tagokat terheli-e szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...volt, akkor azt a veszteséget a korábbieredménytartalékból vagy a későbbi adózott eredményből rendezte, illetve azadózott eredményét osztalékként a társaságból kivonta.Így a számviteli előírások alkalmazása mellett csak jegyzetttőke szerepel a saját tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 159. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés atörzstőkét – a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályokbetartásával – leszállíthatja. A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése alapján atörzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.