Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a lakóingatlan osztalékként nem adható ki. A kifizethető osztalékról az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírásai figyelembevételével lehet dönteni. Fontos szabály, amit a kérdésben leírtak esetében alkalmazni kell – a (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. Erendelkezés szerint az ügyvezető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnés szabályai szerint megállapított jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét a magánszemélynek az adóévről szóló adóbevallásában kell bevallania, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...nem értelmezhető. A kültag munkaviszony keretében munkát végez, ezért munkabért kap, ezen túlmenően a tulajdoni hányada alapján osztalékra jogosult. A betéti társaság (bt.), a közkereseti társaság (kkt.) esetében a Ptk. a gazdasági társaságok közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtenni, és ezzel együtt az esetlegesen felmerülő százalékos adót is meg kell fizetni. Amennyiben az adóalany a kata választásakor osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítására volt kötelezett, akkor ezt legkésőbb a kataalanyiság megszűnését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...után fizeti a 25 százalékos evát, és a törvény adózott vagyonnaktekinti a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott összeget (osztalékot). Azemlített "pénzkivétre" nem változtak a járulékfizetési szabályok, azaz ezenkifizetésre annak ellenére, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...köteles gondoskodni.2. Közbenső mérleg [21. §(5) bekezdése]Az Szt. 2004-től hatályos előírása szerint nemcsak azosztalékelőleg fizetéséhez, de a részesedések visszavásárlásához, a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.