Egyéni cég által átvállalt kötelezettség

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó kiemelt adatai a megszűnéskor az alábbiak: Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül 8000 E Ft, amelyet az egyéni cég tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásként. A szállítói tartozás áfa nélkül (a vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik) 30 000 E Ft. Folyószámlahitel 5000 E Ft. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 E Ft készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 E Ft-ot. Helyesen járt el az egyéni vállalkozó és az egyéni cég?
Részlet a válaszából: […] ...tartozást, jogtalanul csökkentette ezzel az összeggel a vállalkozói személyi jövedelemadó adóalapját, közvetve a vállalkozói osztalékalapot.Az egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitelt köteles vezetni. Az átvállalt tartozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...első-második kérdésre egyszerű és egyértelmű a válasz.Mivel a magánszemély tulajdonosok részére az elhatározott osztalékotténylegesen nem fizették ki, a magánszemély tulajdonosoknak jövedelme nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...az adósnál így a kötelezettség elengedése miatti vagyonnövekedésvalójában az ajándékozás eredménye. Más a helyzet a megszavazott osztalék esetében. Ha a tulajdonos az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodó, számára az Szt. – a számviteli alapelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...köteles gondoskodni.2. Közbenső mérleg [21. §(5) bekezdése]Az Szt. 2004-től hatályos előírása szerint nemcsak azosztalékelőleg fizetéséhez, de a részesedések visszavásárlásához, a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.Közbenső mérlegA Gt. szerint – az eddigiektől eltérően – nemcsak az osztalékelőleg fizetésének feltétele lehet a közbenső mérleg, de közbenső mérleg alapján is lehet – egyéb feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 55. számában az 1136. Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó c. kérdésre adott válasz helyes, ezt a következő részletes magyarázat támasztja alá.A kérdésben említett, Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.