Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szerezheti meg a kft., a törzstőkén felüli vagyona terhére. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-k vonatkozásában a következőképpen rendelkezik:A taggyűlés két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...javára szállítani a törzstőkét, de nem ajánlott, mert félrevezető lehet a pozitív eredménytartalék, azt sugallhatja, hogy osztalékot lehet fizetni (de ez újbóli megadóztatást eredményezhet).Tőkekivonáshoz kapcsolódó adózásA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottak szerint. (Külön jogszabály jelenleg csak a már hivatkozott Ptk.)A kérdés szerinti válaszban utaltunk arra, hogy az "osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség" nem lehet más, mint az adózott eredmény, amelyet osztalékfizetésre lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...terjedelmében idéztük az olvasó kérdését. Alapvetően helytelenül és nem jogszerű fogalmazással közelíti a témát, osztaléknak nevezi az osztalékelőleget, pedig nyilvánvaló, hogy osztalékot csak egy adott év beszámolója elfogadása után lehet fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak a jogszabályi előírások sorozatának a megsértését tükrözik.Ügyfele nem vehet fel csak úgy az euróbankszámláról osztalékelőleget készpénzben, még akkor sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról van szó.A Ptk. 3:186. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés. Egyértelmű azonban a válasz akkor, ha az osztalékot, az osztalékelőleget magánszemély tulajdonosok részére kívánják kifizetni. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizető (minden gazdasági társaság ilyen, ideértve az ügyvédi irodát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kerülhet sor, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott – osztalékként, részesedésként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Tőkeleszállítás veszteség miatt

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek mellett azonban ez szóba sem jöhet.Még egy megjegyzés: a negatív eredménytartalék csökkenésenem eredményezhet a tagoknak osztalékfizetést, mivel a tagok a tőkeleszállítássorán sem osztalékhoz, sem vállalkozásból kivont jövedelemhez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
1
2