Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdenünk, többszöri elolvasás után is csak feltételezzük, hogy a kérdező mire vár választ, mivel a kérdésben leírtak – a jogszabályi előírások mellett – nem fordulhatnak elő. Ugyanis a társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

2010-ben jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa 2020. 07. 20-án elengedi egy 2010-ben jóváhagyott osztalékkövetelését. Az elengedést egyéb bevételként könyvelnénk a kötelezettséggel szemben. Kötelező-e alkalmazni az ekkori időpontban még hatályos Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdés szerinti adóalap-csökkentő tételt, vagy ez csak egy lehetőség az adózónak? Az adóalapot ugyanis átbillentené negatívba, ezért nem feltétlenül vennénk igénybe a csökkentő tételt, ha nem muszáj. Amennyiben mégis élnénk a csökkentéssel, továbbvihető lenne elhatárolt veszteségként a negatív adóalap?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdése nem lehetőségként fogalmazza meg a csökkentést. Ettől függetlenül természetesen nem kötelező ezzel élni, hiszen ha nem veszi igénybe az adózó a csökkentést, akkor emiatt csak adótöbblete keletkezik. Egyébként, ha alkalmazza az előírást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] Az első-második kérdésre egyszerű és egyértelmű a válasz.Mivel a magánszemély tulajdonosok részére az elhatározott osztalékotténylegesen nem fizették ki, a magánszemély tulajdonosoknak jövedelme nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 180. számában a 3759. kérdésre adottválaszunkban azt írtuk, hogy a tulajdonos (a tag) a bruttó osztalékot engediel, és így az elengedett osztalék teljes összege lesz azajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség alapja. A Számviteli Levelek 196.számában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban

Kérdés: 2008-ban a tulajdonosok által a cég javára elengedett osztalék után kell-e illetéket fizetni? (Evás kettős könyvvitelt vezető társaságnál az evás időszak előtti osztalékáról van szó, amely után a 25 százalékos evát az elengedéskor a társaság megfizeti!)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy osztalék esetén van-ekövetelése a tulajdonosoknak? Nyilvánvalóan van a Ptk. szerint, a nettóosztalék összegében, amelyet úgy kapunk meg, ha a jóváhagyott osztalékból a 25,illetve a 35 százalékos személyi jövedelemadót, továbbá a 14...[…]
Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban cikkhez"> Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban cikkhez" class="greenUi">Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.