Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ezer = 150 ezer forint mutatható ki, amelyből 100 ezer a jegyzett tőke, és 50 ezer lehet az eredménytartalék.Tekintettel arra, hogy az osztalékadót kiváltó adó alapjában figyelembe nem vett összeg lényegesen meghaladja a nyitó mérlegben kimutatott értéket, ezért, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.A volt egyéni vállalkozó főszabály szerint a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá kerül át, de választhatja az ezt követő hónaptól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...katára való áttéréskor a bt.-nek ún. osztalékadót kiváltó adót kell megállapítania a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 26. §-ában foglalt előírások szerint. Ennek lényege, hogy a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Megfelel-e a társasági és osztalékadóról szóló törvény 4. §-a 23/a. pontjában foglalt kedvezményes átalakulásnak az alábbi eset? Tagok/Társaságok "A" társaság "C" társaság "B" társaság 30% "X" magánszemély 70% "X" magánszemély és felesége 100% "A" társaság tulajdonosai az alábbi átalakulást tervezik végrehajtani: részesedéseik arányában (30-70%) szétválnak, és ezzel egyidejűleg (kiválással egybekötött beolvadás keretében) "A" társaságból kiváló 30%-os rész beolvad "B" társaságba. "A" társaságból kiváló 70%-os rész beolvad "C" társaságba. Az átalakulást követően "B" és "C" társaságok az "A" társaság jogutódjai lesznek.
Részlet a válaszából: […]  Ha "A" társaság átalakulásának formája kiválás, akkor "A"társaság nem szűnik meg. Ez esetben alkalmazható a Gt. 86. §-ának (2)bekezdése, amely szerint "Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társaságtólmegváló tag a társasági vagyon egy részével más, már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 26. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint "Mentes avisszterhes vagyonátruházási illeték alól: a társasági adóról és azosztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretébentörténő vagyonszerzés". Ez a feltétel a példa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Átalakulási osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: A betéti társaság 2006. 10. 10-én átalakult kft.-vé. Adózott eredménye, eredménytartaléka van. A tag a bt.-ből vagy a jogutód kft.-ből veheti ki kedvezményesen az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...31-e utánátalakul kft.-vé, akkor az átalakulás napjával készített beszámoló adataialapján élhet a kedvezményes (10 százalékos) osztalékadóval történőosztalékkifizetés lehetőségével, ha annak feltételei egyébként teljesülnek.(Részletesen lásd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Szövetkezet beolvadása

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolásúadókról (például társasági adó, nem magánszemélynek fizetett osztalék utániosztalékadó, helyi iparűzési adó) a megszűnés miatt készítendő beszámolókészítésére előírt határidőn belül kell benyújtani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Adóév a végelszámolás időszaka alatt

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 97. §-ának a) pontja szerint: adóév a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében az Szt. hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év.Az Szt. 11. §-ának (12)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...jogutód nélküli megszűnésekor osztalékjövedelemre tesz (tehet) szert. A Tao-tv. 27. §-a (11) bekezdésének d) pontja szerint az osztalékadó szempontjából osztalék jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Részlet a válaszából: […] ...A vagyon felosztásakor kifizetőként vannak kötelezettségei, éspedig nem magánszemély tag részére történő juttatás esetén osztalékadó levonása és befizetése, ha ennek feltételei fennállnak (készpénzben, vagy nem a tag belföldi hitelintézetnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
1
2