Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó osztalék után az adót a kifizető az általános, az osztalékadózásra vonatkozó szabályok szerint megállapítja (ami 20 vagy 35 százalékos kulcsú adófizetési kötelezettséget jelent),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...követelésként nyilvántartásba vett összeg) fizetése is csak magánszemélyek részére történt, a Tao-tv. előírása szerinti osztalékadó-kötelezettség nem merülhet fel. A 2000-ben hatályos Szja-tv. előírása szerint viszont a kft.-nek az osztalékelőlegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...jogutód nélküli megszűnésekor osztalékjövedelemre tesz (tehet) szert. A Tao-tv. 27. §-a (11) bekezdésének d) pontja szerint az osztalékadó szempontjából osztalék jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja alapján – hacsak az egyezmény másként nem rendelkezik – a külföldi osztalékjövedelmének minősül, amely után az osztalékadót (20 százalék, vagy az egyezmény szerinti mérték az adóhatósági engedély és az említett nyilatkozatok birtokában) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...akkor 2001. augusztus 17-éig az addig hatályos előírások szerint, 2001. augusztus 17-től az új szabályok szerint jár el.Társasági és osztalékadóA társasági adót a változás annyiban érinti, hogy a Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 2. pontjában foglaltakat, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...ha az osztalékot külföldi illetőségű részére fizetik [Eho-tv. 5. § (2) bekezdés].A Tao-tv. 27. §-a alapján társasági osztalékadót kell megállapítani a külföldi illetőségű, nem magánszemély részére kifizetett osztalék után. Az adó mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két gazdasági társaság, ha a cégek vezetője ugyanaz a személy?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény akkor tekint két személyt közvetlenül vagy közvetve egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőnek, ha legalább az egyik a másikban, vagy egy harmadik személy mindkettőjükben döntő irányítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.