Bérelt személygépkocsi elszámolása

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést azért, hogy mindenki számáraegyértelmű legyen, az adott esetben nem bérletről, hanem nyílt végű pénzügyilízingről van szó.A pénzügyi lízing fogalmát az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének13. pontja tartalmazza. A tartalom elsődlegessége a formával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Változó összegű bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...bérletidíj-fizetési konstrukció mellett kétséges, vajon valóban bérleti szerződés alapján történt bérbeadásról van-e szó, és nem pénzügyi lízingről. A kérdésben leírtakból nem következik, hogy az adott esetben pénzügyi lízing lenne. De a kérdés alapján azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.