Részletre vétel

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...cég az eladó;– nevesíteni kell, hogy egy termék ellenértékének részletekben történő megfizetéséről van szó, és ez esetben esetleg pénzügyi lízingről, vagy több – azonos értékű – termék részletekben történő eladásáról;– de lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet a válaszából: […] ...dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végzőnél a dohánytermék értékesítéséhez kapcsolódik. Utóbb hivatkozott rendelkezés a pénzügyi lízinget végző hitelintézet, pénzügyi vállalkozás esetén fogalmazza meg, hogy a pénzügyi lízingbe adott eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja szerint: pénzügyi lízing a hitelintézetekr ő l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyilízing-szerz ő dés alapján létrejött ügylet. A számviteli törvény nem különbözteti meg egymástól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...jutottunk, hogy a kérdező is, és a NAV telefonos ügyfélszolgálatán a válaszadó is rövid ideje gyakorolja a szakmát, mivel a pénzügyi lízing számviteli elszámolásának az áfával való kapcsolatát mintegy 20 évvel ezelőtt PM-tájékoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Pénzügyi lízing miatti követelés

Kérdés: A 94. számban a lízing elszámolásáról írtak. A zárt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó a teljesítés napjával számlát állít ki, és azt az árbevételi számlával szemben a 198. számlára könyveli. A törlesztőrészleteket is ezzel a számlával szemben kell könyvelni. Véleményünk szerint ez ellentmond a 250/2000. Korm. rendeletnek, amely szerint a számlázott összeget a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések között kell kimutatni. Ezt támasztja alá a számviteli törvény is, amely szerint a pénzügyi lízing elszámolásakor a tárgyi eszköz csak a lízingbe vevő könyveiben jelenik meg. Önök miért a fenti elszámolási módot írták le?
Részlet a válaszából: […] ...ügyfelekkel szembeni követelésekközött, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell – többekközött – kimutatni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseket is, amelyeketmeg kell bontani éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint. A 198....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Lízingelt személygépkocsi cégautóadója és áfája

Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőink részére a munkavégzéshez személygépkocsik lízingelését tervezzük. Az üzletkötők naponta menetlevelet vezetnek, amelyből kitűnik az adott havi magáncélú használat, amellyel minden hónapban elszámolnak cégünknek. Cégünk a személygépjármű áfáját visszaigényelheti-e abban az esetben, ha a dolgozók minden hónapban elszámolnak a magánhasználattal? Meg kell-e fizetni a cégautóadót?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a lízingelés az Áfa-tv. előírásai szerinttermékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak minősül.Zárt végű pénzügyi lízing esetén, amikor a lízing tárgyavalamilyen eszköz (az adott esetben személygépkocsi), és a szerződés az Áfa-tv.6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Lízingelt személygépkocsi-értékesítés adóvonzata

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfaelszámolásánál másként kell eljárni akkor, ha azt úgynevezett zárt végű, illetve ha nyílt végű lízing keretében szerezték be.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.