Veszteség fedezetére kapott összeg elszámolása

Kérdés: A megbízó hosszú távú szolgáltatási szerződésben bízta meg társaságunkat szállítási tevékenység ellátásával, amelyet harmadik felek részére végzünk. A szerződés alapján a megbízó kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a szolgáltatás ellátása éves szinten veszteséges, akkor azt évente támogatás formájában megtéríti. A szerződésben vállalt kötelezettség ellenére a több éven keresztül jelentkezett veszteséget nem ismerte el, azt vitatta. 2016-ban jutottunk el arra a pontra, hogy a megbízó több évre visszamenőleg elfogadta az éves szintű veszteségek nagyságrendjét. Szükséges-e 3 oszlopos beszámolót készíteni, mivel az utólagosan elfogadott összegek jelentősnek minősülnek? 2016-tól mikor kell előírnunk a veszteséget pótló támogatást? Ha a mérlegkészítés időpontjáig a megbízó elfogadja, de pénzügyileg nem rendezi?
Részlet a válaszából: […] ...csak egy lehetőség van: pénzeszközök végleges átadása nem fejlesztési célra, amelyet viszont mind az átadónál, mind az átvevőnél a pénzmozgással egyidejűleg lehet elszámolni, könyvelni az egyéb ráfordításokkal, illetve az egyéb bevételekkel szemben. Az átadónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Természetben adott adomány

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv.-ben az adományra adott fogalom [4. § 1/a) pont]szerint térítés nélkül átadott eszköznél a könyv szerinti érték, térítés nélkülnyújtott szolgáltatásnál, annak bekerülési értéke minősül adománynak. Ebbőlkövetkezően igazolás az átvett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kell arendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni [Szt. 45. §-ának (1)–(2)bekezdése.]Sajátosságokaz egyszerűsített mérlegben:A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között kell azegyszerűsített mérlegben kimutatni az áruszállításból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...(T 441, 4512 – K 967, 9894, 9895).Ha a támogatást a jogszabály konkrét előírása alapján a tőketartalékba kell helyezni, akkor azt a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni (T 384 – K 412), függetlenül attól, hogy azt feltételekkel vagy azok nélkül adták. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.