Társulás által megvalósított projekt elszámolása

Kérdés: A megye önkormányzataiból alakult Társulás megvalósított egy projektet, amelyben a megye településeinek szilárdhulladék-lerakóit rekultiválták. A projekthez 100% uniós, illetve hazai támogatást kaptak. A projekt fizikailag megvalósult. A rekultivált földterületeket a Társulás vissza fogja adni a települési önkormányzatoknak. A Társulás a beruházás költségeit könyveiben elkülönítetten nyilvántartja. A szállítók kiegyenlítése a Közreműködő Szervezet részéről szállítói finanszírozással történik, a Társulásnál pénzmozgás nincs. Hogyan történjen a beruházás kivezetése, ha az átadás térítés nélküli? A NAV állásfoglalása alapján egyenes adózást alkalmaztunk a projekt megvalósítása során. A beszerzéseket terhelő áfát nem vontuk le. A finanszírozás bruttó módon történt. A rekultivált földterületek önkormányzatoknak történő átadása során az áfát fel kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti projekt megvalósítása során a szállítói számlákat beruházásként számolták el. Mivel az elő­zetesen felszámított áfát nem vonták le, annak összegét is beruházásként kellett elszámolni (ez egyébként következik a bruttó finanszírozásból is). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Hozzájárulás magasabb felszereltségű autó beszerzéséhez

Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatást – függetlenül attól, hogy ki a támogató – a számviteli előírások szerint a rendkívüli bevételek között kell a pénzmozgással egyidejűleg elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg elhatárolni, az időbeli elhatárolást pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kell arendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni [Szt. 45. §-ának (1)-(2)bekezdése.]Sajátosságokaz egyszerűsített mérlegben:A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között kell azegyszerűsített mérlegben kimutatni az áruszállításból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...a könyvelésben megjelenő eredményt korrigáljukazokkal a tételekkel (plusz-mínusz irányba), amelyeknek az eredményre gyakorolthatása pénzmozgással még közvetlenül nem járt.1. Adózás előtti eredmény sor, ha nyereség, akkor (+), haveszteség, akkor (-).Az Szt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Üzlethelyiség részbeni átengedése

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás.) A kérdező cég a másik cégtől kapott összeget mint fejlesztési célú pénzeszközt rendkívüli bevételként számolja el a pénzmozgással egyidejűleg (T 384 – K 9894), majd – mint halasztott bevételt – időbelileg elhatárolja(T 9894 – K 4832), és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.