14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Készpénzfelvét könyvelése
Kérdés: A vállalkozás bankszámláját vezető pénzintézet a december havi bankkivonatot január 2-i dátummal zárta. A bankkivonat záróegyenlege a január 2-i tételeket is tartalmazza, mivel december 29-én történt készpénzfelvétel. Más pénzmozgás nem volt január 2-án. Az alábbi dátumokat jelölték a bankkivonaton: a készpénzfelvét esetén: értéknap: 2024. 01. 02. Készpénzfelvét díja esetében értéknap: 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2023. 12. 29. A tranzakciós díjrész esetében: értéknap 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2024. 01. 02. Könyvelés napja sehol sincs feltüntetve. Szerepeltetni kell-e a 2023. évi könyvelésben a 2023-ban megvalósult, de a bank által 2024. 01. 02-i értéknappal rögzített tételeket (készpénzfelvét, tranzakciós díj, készpénzfelvét díja)? Ha nem szerepeltetem, a bankkivonat záróegyenlege nem támasztja alá a mérlegértéket. December 29-én a készpénz bevételezésre került a pénztárba az átvezetési számlával szemben. Ha az átvezetési számla K egyenleget mutat, a bankbetétek egyenlegét csökkenti a mérlegben?
2. cikk / 14 Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
3. cikk / 14 Online pénztárgép bizonylatainak könyvelése
Kérdés: Cégünk online pénztárgép használatára kötelezett. Minden nyitvatartási nap végén zárunk, hó végén a zárásokat összegyűjtve adjuk le a könyvelésbe a napi zárásokat, mely a bevétel alapját képezi. Ezen zárásokat Excel-táblázatba szedve (feltüntetve a zárások dátumát, sorszámát, áfakulcsonkénti összesítését) a könyvelés analitikát készít a leadott zárásokról. Kivitelezhető-e az, hogy a könyvelésben hó végén, egy bevételi pénztárbizonylaton rögzítjük az adott havi pénztárgépes forgalmat (és nem naponta), mögé rakva a zárásokat és az elkészített analitikát?
4. cikk / 14 Napi kiadások a pénztárgépben
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző pénztárgépet használó vállalkozásnak a napi bevételeken kívül be kell-e ütni az aznapi kiadásokat úgy, mint árubeszerzési számlák, vételi jegyek, közüzemi számlák összegeit? Zálogházi tevékenység esetén is szerepeltetni kell a pénztárgépben a kiadásokat, ha a nap folyamán az árubeszerzés vételi jeggyel történik?
5. cikk / 14 Pénztárjelentés vezetése
Kérdés: Amennyiben a kettős könyvvitelt vezető társaság pénztárában a kiadásokról és bevételekről minden esetben szigorú számadás alá vont bizonylatot (gépi vagy kézi számlát, gépi vagy kézi nyugtát, egyéb tételekről bevételi és kiadási pénztárbizonylatot) állítanak ki, vezetheti-e a pénztárjelentését Excel-táblázatban, amelyről készült összesített kimutatást naponta kinyomtatja, és a pénztáros aláírásával hitelesíti?
6. cikk / 14 Szigorú számadású nyomtatványok
Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.
7. cikk / 14 Mikrogazdálkodónál később fizetett kölcsönkamat
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság kölcsönt nyújt egy külföldi társaság részére, határozatlan ideig. A kölcsönszerződés alapján járó kamatot minden évben könyvelnie kell a társaságnak kamatbevételként az időbeli elhatárolásokkal szemben, vagy csak akkor kell bevételként kimutatni, ha a kamatot a kölcsönbe vevő megfizette?
8. cikk / 14 ATM-es készpénzfelvétel könyvelése
Kérdés: Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?
9. cikk / 14 Készpénzes számlák későbbi elszámolása
Kérdés: A 6390. kérdéssel kapcsolatosan kérdezem: ha a pénzkezelő személye elkülönül, és előleget adunk ki a pénztárból, csak a pénzmozgást könyveljük (az előleg kiadása és a különbözet visszavételezése) a pénzmozgás dátumával. Nem derül ki a válaszból az, hogy az előlegből fizetett számlák milyen dátummal kerülnek a könyvekbe? A 8. hó 31-i számlával szeptember 1-jén számol el a kolléga. A számlát a könyvelés szeptember 20-ig nem látta, csak a pénztáros, könyvelésre csak a havi zárás után, október elején kerül. Önellenőrizni kell emiatt az augusztusi áfát? Hogyan kell kezelni azokat az eseteket, ha a dolgozó például 2 hónapja kiküldetésen van, hogyan számol el 30 napon belül az előleggel? Vagy ha nem vesz fel előleget a kiküldetésre, elszámoláskor a tényleges pénztári kifizetés és a készpénzes számlák dátuma el fog térni egymástól. Ha ezek hónapot is átlépnek, mikorra könyveljük?
10. cikk / 14 Pénzeszközök bizonylatainak könyvelése
Kérdés: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A 167. § (1) bekezdésének i) pontja pedig azt, hogy a könyvviteli nyilvántartásba való rögzítés időpontját a bizonylaton fel kell tüntetni. A könyvelőirodába a bizonylatok a hónapot követően érkeznek. Nincs mód mindennap átvenni és könyvelni a pénzeszközök bizonylatait. Visszamenőleges dátumot nyilván nem lehet feltüntetni. Ha a tényleges rögzítést tüntetjük fel, nem felelünk meg az Szt. 165. §-ának. Mi a helyes megoldás?
