Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés:

Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Részlet a válaszából: […] ...térítés nélküli átadáskor egyéb ráfordításként elszámolni: T 8647 – K 21-22.Az iskola a megkapott átlagbéralapú támogatást a pénzmozgással egyidejűleg támogatásként kell, hogy könyvelje, a tárgyévben felmerült költségei fedezetére: T 384 – K 9634....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése részletezi. Tételes, ellenőrizhető leltár, illetve az alapbizonylat hiányában azt kell feltételezni, hogy azt a pénzmozgással egyidejűleg helyezték a tőketartalékba. Bizonylati alátámasztás hiányában úgy kell kezelni, mint véglegesen kapott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Eszközbeszerzésre átutalt összeg

Kérdés: Az OEP eszközbeszerzésre havonta egy meghatározott összeget utal a társaság részére elszámolási kötelezettséggel. Hogyan kell ezt az összeget helyesen elszámolni bevételként, ha olyan tárgyi eszköz beszerzésére kerül sor, amelynek a bekerülési értéke egy összegben nem számolható el értékcsökkenési leírásként? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...OEP által eszközbeszerzésre átutalt összeget a pénzmozgással egyidejűleg rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. A passzív időbeli elhatárolást a támogatással beszerzett tárgyi eszköz terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Hozzájárulás magasabb felszereltségű autó beszerzéséhez

Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatást – függetlenül attól, hogy ki a támogató – a számviteli előírások szerint a rendkívüli bevételek között kell a pénzmozgással egyidejűleg elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg elhatárolni, az időbeli elhatárolást pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Véglegesen átadott pénzeszközök

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
Részlet a válaszából: […] ...között kell elszámolni (T 8894 – K 384) a pénz­eszköz átadásával egyidejűleg. A véglegesen átadott pénzeszközt az átvevő a pénzmozgással egyidejűleg a rendkívüli bevételek között számolja el (T 384 – K 9894), amelyet azonban – mivel fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Támogatások elszámolása

Kérdés: Az M. Zrt.-vel két aláírt támogatási szerződésünk van. A támogatási szerződés 2. sz. melléklete az elszámolható költségeket részletezi, számviteli kategóriákba sorolással. Az 1. támogatási szerződés (e-kereskedelmi rendszer) a 114. Szellemi termékek közé sorolja be a különböző modulok előállítási költségeit, de az adatfeltöltés, tesztelés, oktatás, üzemgazdasági előkészítés (üzembe helyezésig felmerült költségeket) az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeihez sorolja. (Korábbi kérdésemre adott válaszuk szerint ezeket is a szellemi termék bekerülési értékében vettem számításba!) Kérdésem az, hogy az M. Zrt. ellenőrzése során az ő "besorolása" szerinti könyvelést elvárhatja, vagy én az ő "besorolásuktól" eltérhetek? A megkapott támogatás rendkívüli bevétel lesz, vagy az ő "besorolásukhoz" kapcsolódóan a költségeket ellentételező egyéb bevétel? A támogatási szerződés vissza nem térítendő támogatásról szól, de az tartalmazza a különböző vállalásainkat is. Ezen vállalások miatt a támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni? A 2. támogatási szerződés (minőségbiztosítási és gyártásszervező rendszer) is előírja a költségek számviteli besorolását. Egyik ilyen költség az ISO 14001:2004 környezetközponti irányítási rendszer kialakítása és tanúsítása. Az előírás szerint ez is igénybe vett szolgáltatás. Többen úgy gondolják, aktiválni kell alapítás-átszervezésként. Mi a helyes megoldás? Hol számolandó el a támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...termék)beszerzéséhez, létesítéséhez, megvalósításához kapta, akkor a kapott támogatásta rendkívüli bevételek között kell a pénzmozgással egyidejűleg elszámolni, majdhalasztott bevételként időbelileg el kell határolni. [Az időbeli elhatárolástaz Szt. 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kell arendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni [Szt. 45. §-ának (1)–(2)bekezdése.]Sajátosságokaz egyszerűsített mérlegben:A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között kell azegyszerűsített mérlegben kimutatni az áruszállításból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...(T 441, 4512 – K 967, 9894, 9895).Ha a támogatást a jogszabály konkrét előírása alapján a tőketartalékba kell helyezni, akkor azt a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni (T 384 – K 412), függetlenül attól, hogy azt feltételekkel vagy azok nélkül adták. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.