Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...(az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre(például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letétfizetésre, a piaci ár és akötési ár különbözetére stb., kivéve az opciós díjat) kerül sor a felek között,akkor az így kifizetett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés esetén, valamintaz opció lehívásakor) a kötési ár és a záráskori piaci ár – tőzsdei ügyletesetén – a tőzsdei elszámolóár közötti különbözet (tőzsdei ügylet esetén ez azárkülönbözet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...T 477 – K 384).(A 477. Határidős, opciós és swapügyletekkel kapcsolatoskötelezettségek számla.)A leszállítási ügylet zárásakorha a piaci ár magasabb, mint a kötési ár= a vevő elszámolja a beszerzést a kötési áron (T 16, 21-22,26, 37 – K 455, 454, 478), kifizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] ...[Lehetséges például, hogy A) rt. és C) kft. eleve kapcsolt vállalkozások, és a 700 millió forintos vételár nem felel meg a szokásos piaci árnak, amely problémát "hidalja" át B) rt. bekapcsolása, de más, ugyancsak adóelőnyt jelentő körülmény is fennállhat]. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.