Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...alapjamegállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.Amennyiben az ajándék nem minősül üzleti ajándéknak, akkorannak a piaci értéken (áfát is tartalmazó) számított összege a magánszemélyadóköteles jövedelmének tekintendő. Ez azonban nem változtat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összegét is aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ha saját előállításútermék az ajándék, akkor a termék piaci értéke alapján kell a fizetendő áfátmegállapítani, bevallani, a termék közvetlen önköltségét és a fizetendő áfátkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...formájábanmegszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak amegszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amelymeghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...formájábanmegszerzett vagyoni érték esetében a bevétel az értékpapírnak ajövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész,amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és azértékpapírhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Visszavásárolt üzletrész bevonása, térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?
Részlet a válaszából: […] ...formájában megszerzett vagyoni érték esetébenbevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapítható szokásospiaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésérefordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...formájában megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.