Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...adja át a kft., akkor a magánszemély az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján adóköteles bevételhez jut az üzletrész szokásos piaci értéke összegében (ez azonban nem lehet kevesebb, mint az üzletrész visszavásárlási értéke).A 77/A. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Utólag adott engedmény vagy ajándék

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás értéke minősül, amely ingyenesenvagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetében annak szokásospiaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem kötelesmegfizetni. A személyi jövedelemadó alapja és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatba -feltételezhetően – nem tud a végelszámoló a tagi kölcsön miattikötelezettséggel azonos piaci értékű eszközt beállítani, a végelszámolásbefejezése előtt a kötelezettséget meg kell szüntetni. A tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...formájában megszerzett vagyoni érték esetében abevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásospiaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésérefordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...is, a követeléseket és a kötelezettségeket értékben kell felvenni. Az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket piaci értéken (azon az értéken, amennyit azok jelenlegi állapotukban ténylegesen érnek, az Szt. általános előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.