Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...tételes leltárral alátámasztott, a 2019. december 31-i leltár alapján nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, az Szt. előírásainak megfelelő összegben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli, ha azt a kifizető társaságiadó-alapot növelőtételként köteles figyelembe venni.A minimálbér 25 százalékát meghaladó piaci értékű (áfát ismagában foglaló) ajándék azonban nem minősül üzleti ajándéknak. Ha nem minősülüzleti ajándéknak, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...alapjamegállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.Amennyiben az ajándék nem minősül üzleti ajándéknak, akkorannak a piaci értéken (áfát is tartalmazó) számított összege a magánszemélyadóköteles jövedelmének tekintendő. Ez azonban nem változtat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összegét is aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ha saját előállításútermék az ajándék, akkor a termék piaci értéke alapján kell a fizetendő áfátmegállapítani, bevallani, a termék közvetlen önköltségét és a fizetendő áfátkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Ajándék a partnereknek

Kérdés: Nyomdaipari termékeket forgalmazó cégünk a partnereinek ajándékot szeretne adni (pl. műszaki cikkeket) bizonyos forgalom után. Mi ennek a számviteli elszámolása, és milyen terhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...11. §-ának (1)bekezdése szerint a térítés nélküli átadás is ellenérték fejében teljesítetttermékértékesítésnek minősül, azt piaci értéken az áfa felszámításával (ésmegfizetésével) számlázni kell a partnerek felé. A felszámított és a partnerekáltal meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Ráépítés a társaság telkére

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő) összegűárbevételt realizál. A telektől a bt. legkönnyebben úgy szabadulhat meg, ha azt amagánszemély tulajdonosoknak piaci értéken értékesíti, mint üres, építésitelket. (Nyilvánvaló, ez a piaci érték nem lehet kevesebb, mint a telek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...is, a követeléseket és a kötelezettségeket értékben kell felvenni. Az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket piaci értéken (azon az értéken, amennyit azok jelenlegi állapotukban ténylegesen érnek, az Szt. általános előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.